Az alvó alkalmatosságokat alapvetően aszerint rendszerezhetjük, hogy állandóak vagy ideiglenesek, hordozhatóak.
Állandónak tekinthető az ágy, mert szinte minden éjszakánkat benne töltjük, és nem visszük magunkkal, nem mozdítjuk el.
Az ágyon belül is vannak csoportok: a franciaágy és az emeletes ágy több személy alvó helye is egyben, a bölcső és a rácsos ágy pedig a kisgyermekek alvóhelye. Bár az utóbbi kettőt egy bizonyos életkorban használjuk csak, mégis ide sorolható, mert amíg használjuk, állandóként tekintünk rá, és nem is hordozzuk.
Az ideiglenes alvóhelyekhez már több példa tartozik. Ezen belül elkülöníthetjük azokat, amelyek hordozhatóak, és azokat, amiket az ember csak néhány éjszakára használ.
Hordozható például a függőágy, hálózsák, összecsukható járóka, állva alvásra szolgáló eszköz, felfújható matrac, összetekerhető matrac, takarók, papírdobozok, állatbőrök…
A néhányszor használatos alvóhelyekhez én az alvókapszulákat, alvódobozokat, az átutazók, vagy megpihenni vágyóknak kialakított alvásra alkalmas helyeket értem.
Azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy ha valaki igazán fáradt, akkor bárhol elalszik.
Ajánlott irodalom:
S. Nagy Katalin: A lakáskultúra története
Balassi kiadó, 2003.
BME Könyvtára
Francisco Asensio Cerver: Modern lakberendezés
Vince kiadó
Terence Conran: A lakberendezés kézikönyve
Park könyvkiadó
Stafford Cliff, Gilles de Chabaneix:
Élet Stílus Otthon
Érdekesebb példák:
alvókapszula:
kempingezéskor:
különleges matracok:
irodai alvókuckó:
ágynemű papírdoboz mintára:
kartondoboz gyerekeknek:
hálózsák székkel összenövesztve:
különlegesebb matrac:
fejre szerelhető párna:
Melegítő takaróbigyó:
állva alváshoz matrac:
utcán állva alváshoz:
sleepbox:
gerendákon:
fakírágy:
bárhol lehet aludni:
Eperjesi Rita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.