A laktanyák megalakulása, megjelenése körülbelül a szervezett hadseregek megalakulásával egy idejű. Megalakulásának fő oka, hogy a harcra kiképzendő katonákat egy helyen, szervezetten tartsák, kiképzésüket csoportosan folytathassák. Egy laktanya alapvető szervező ereje a hierarchia, mely a katonai rangok által megszabott, valamint minden laktanya legfőbb téralakító szempontja a benne folyó kiképzések típusa. A különböző korok, kultúrák és földrajzi elhelyezkedés alapján rengeteg eltérést találhatunk laktanya és laktanya között, de alapvető szervező ereje mégis ugyanaz a világ bármely táján és a történelem bármely idejében nézve. Mindig tartalmaz szállást biztosító barakkokat, kiképzésre alkalmas területeket, valamint védőterületeket.
RÓMA
Egyik legismertebb hadsereg a római légió. A következő linkeken a kialakulásukról és annak előzményeiről, katonai táborok szerkesztéséről, valamint a légió szervezeti felépítésről lehet tájékozódni.
„Maguk a katonai táborok, a római központi katonai irányítás által
kidolgozott és már évszázadok óta alkalmazott rend szerint épültek. Szinte majd minden
esetben (és ezt a pannóniai példák is bizonyítják) a fontos közlekedési útvonalakra telepítették
őket. Nem útvonalak mentén, mellé, hanem határozottan az útvonalakra: azaz azok
keresztülhaladtak a táboron, tehát ha valaki ezeket kívánta használni, mindenképpen át kellett
haladnia a római közigazgatás által ellenőrzött pontokon. Ennek a megoldásnak hadászati
szerepe is volt, de legalábbis ennyire fontos volt az utak ellenőrzése az állami bevételek
szempontjából: a vámok beszedése, az áruszállítások ellenőrzése így egyszerűen
megvalósíthatóvá vált.
A táborok nem egy esetben a fontos utak kereszteződéséhez, elágazáshoz települtek: az
egykori római Gorsium öt fontos római út találkozásánál alakult ki.
A régi korok utazóinak is segítettek az egymástól általában egy napi járóföldre található
táborok, települések: a védett helyen az utas megpihenhetett, szükség esetén embereket
fogadhattak fel a további útra, hogy biztonságban elérkezhessenek úti céljukhoz.
Az egykori táborok kialakításához hozzátartozott azok belső elrendezésének
„szabványosítása” is.
A táborokon keresztülfutó útvonalak két, esetleg több részre osztották magát a tábort. Az
utazó megerősített kapukon jutott be a táborba, amelynek középpontjában (az utak
találkozásánál, vagy egyszerűen csak a táboron áthaladó út felezőpontjánál) állott a
parancsnoki épület. A főútvonal mentén sorakoztak a magasabb rangú tisztek szállásai,
ezeken túl a közösség életét meghatározó épületek, majd a tábor szélén a közkatonák
szálláshelyei.
Általában a kapukon kívül terült el a temető, és legtöbbször itt kapott helyet a környék áruit
kínáló, a katonai és civil lakosságot ellátó piac is.”
Római kori táborok Pannóniában
Védművek felépítése
„A szabályos mértani formát mutató alaprajzú, kezdetekben fából kialakított védőpalánkot
hamarosan felváltották a szilárdabb anyagból épült falak. Ez főleg azokon a vidékeken vált
általánossá, ahol a kőanyag könnyen beszerezhető volt; bár ismert, hogy a mai Dunaújváros
területén egykor állott Intercisa erődjét a budai hegyekből hajón leúsztatott kövekből emelték.
Mind a kőből, mind a fából épült erődítéseknél fontos volt a szerkezet közvetlen előterében
kialakított – esetleg több soros – árokrendszer, mely fizikai akadályt jelentett a támadók ellen.
Ezek az árkok („fosszák”) több méter szélesek voltak. A mögöttük húzódó falazatot gyakran
földparttal támasztották meg. Ez nem csak erősítette a falazat védelmét, de a földhányás
tetején a védők könnyen mozoghattak, figyelhették a környéket.
A védművek fontos részei voltak a kapuzatok és az őrtornyok. Ezek fejlődését Hajnóczi J.
Gyula mutatja be a pannóniai építményekről készült könyvében: a falból éppen csak hogy
kiálló kis kerek toronytól a legyezőszerűen kialakított – és az oldalfalak védelmét is ellátni
hivatott saroktoronyig számtalan megoldást ismer a szakirodalom. Ezeknek leszármazottai
több mint ezer év múlva azok az „olaszbástyák”, „fülesbástyák”, melyek a középkori
várfalakat szegélyezik.”
További linkek római táborokról:
Javaslatok feldolgozásra:
Aquincumi katonai táborok
Albertfalvai római katonai tábor és település
Contra-Aquincum
TransAquincum
Baracsi római katonai tábor
KÖZÉPKOR – KELET -JAPÁN
Mint az elején említettem nem csak időben, hanem térben haladva is sok hasonlóságot találhatunk katonai táborok között. Bár ellentétben a római táborokkal a keleti régiók katonai felépítéséről kevesebb információt találhatunk az interneten, ezekről inkább könyvekből informálódhatunk. Középkori Japán történelmével, hadtörténetével és kultúrájukkal Stephen Turnbull: Szamurájok című könyve elég részletesen foglalkozik. Aki esetleg részletesebben is bele szeretne temetkezni a középkori kelet hagyatékába, annak további könyveket is javasolok, melyek nem pusztán katonaságukkal foglalkozik, hanem hitükkel, gondolkozásmódjukkal, az élethez való hozzáállásukkal ismertethet meg minket.
Szun Ce: A hadviselés tudomány
Jamamoto Cunetomo: Hagakure
Daidódzsi Júzan: Abushidó alapjai – szamuráj törvénykönyv
Miamotó Muszasi - Taira Sigeszuke: A szamuráj útja
Japán kastélyok és várak:
- Stephen Turnbull: Szamurájok-
Hadakozó fejedelemségek kora:
„Hidejosi elkülönítési rendelete után a seregek egyre inkább hivatásos jelleget öltöttek abban az értelemben, hogy a katonákat fizikailag is elszakították a földjeiktől. Míg ők a várkastélyok barakkjaiban éltek, addig a parasztok a földeken maradtak. A várakban egy szamuráj rangját abból lehetett megállapítani, hogy a vár mely részén élt. A sógunok székhelyét, az edói várat a daimjók kisebb kastélyai (jasiki) vették körül. A tartományokban a daimjók várkastélyai ugyanezt a mintét követték. A családnak és néhány régi pártfogoltnak otthont adó várak köröl helyezkedtek el a csatlósok házai. Ezek várfaltól való távolsága tükrözte tulajdonosuk rangját. A karók, a „család öregjei” közvetlenül a kastély szomszédságában éltek, a falon belül, mögöttük a szamurájok otthonai következtek, az asigaruk pedig a várfalon kívül laktak. Az ő otthonaikat vizesárok vagy földsánc védte. A szamurájok és a gyalogosok szállásai közt terült el a kiváltságos kereskedők és kézművesek negyede. Ők jobbára azoknak az áruknak a kereskedelmével és előállításával foglalkoztak, amelyekre a szamurájoknak szükségük volt. A gyalogosok barakkjain túl jelölték ki a templomok és a szentélyek helyét, s egyúttal ezek az épületek alkották a külső védelmi vonalat, ahol rizst termeltek, ami a vár lakóinak élelmezésre szolgált.”
Feldolgozásra javasolt példák:
Kiotói: Nidzsó várkastély
Uenóban: Toda-daimjók várkastélya
Okayama várkastély
A japán várkastélyok elrendezésére is jellemző a centrálisság, az egyes helyek, középponttól való távolsága jelzi a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyet.
Japánról összefoglalóban:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jap%C3%A1n_m%C5%B1v%C3%A9szete#V.C3.A1r.C3.A9p.C3.ADt.C3.A9szet
Sajnos japán várkastélyokról alap-, illetve helyszínrajzot szinte lehetetlen találni így csak Google Earth segítségével készített fényképekkel szolgálhatok
Kiotói: Nidzsó várkastély:
Okayama várkastély:
JELENKOR – MAGYARORSZÁG
A mai korban természetesen, a megváltozott társadalmi körülmények miatt, már nincs meg a civilek és a katonák, olyan erősségű elkülönítése, mint ahogy az ókorba vagy, a középkorba jelen volt. A katonai hierarchia persze ma is alapvető a laktanyák térszervezésében, mivel a tiszti állományt mai napig külön étkeztetik, dolgoztatják a legénységtől, vagy a tiszthelyettesektől. A változás abban keresendő, hogy a jelen korban katonának lenni ugyanolyan napi 8-10 órás napi munkát jelent, mint bármely civil állás. A katonaságnak csak a kiképzendő legénységi része lakik ténylegesen a laktanyán belül. A tiszti részlegről általánosságban elmondható, hogy a laktanya közelében elhelyezkedő településen laknak, és mint munkahelyre járnak be a laktanyába reggelente. Ezt ne értse félre senki, nem kritikának szánom ezeket a mondatokat, csak a laktanyák lakóhelyként való elemzése innentől már nem a teljes hadállományra vonatkozik. További problémát jelenthet az elemzésben, hogy a hadiipar sokkal fejlettebb, összetettebb, mint az előzőleg leírtakban, így a kiképzési részek is sokkal szerteágazóbbak. A mai laktanyákban természetesen vannak kötelező jellegű építmények, területek, ezek a következők.
Laktanya részei:
1. BELÉPTETÉS: Minden laktanyát minimum 2 ellenőrző kapus bejárattal kell ellátni, melyeknek személyi és gépjármű átvizsgálásra is alkalmasnak kell lenniük. Az átvizsgálásra, egy-egy duplasorompóval közrefogott átvizsgáló öböl nyújt lehetőséget.
2. TERÜLET HATÁROLÁS: A laktanya területét teljes körvonalán kőkerítés épül, melynek tetején szögesdrót egészíti ki a védelmet. A teleksarkokon és kerítés vonalának töréspontjaiban őrbódék létesítése szükséges, melyekben a nap 24 órájában tartózkodik személyzet. Az őrbódékat fedett, burkolt járőrútvonal köti össze.
3. ÉTKEZÉS: A laktanya területén belül létesül étkezőkonyhás kialakításban, külön anyagtárolókkal. A rangok szerinti elkülönülésre módot kell adni elkülönülő felszolgálósorokkal, ily módon a tisztek, a tiszthelyettesek és a legénység külön étkezhet.
4. JÁRMŰVEK: A járművek elhelyezéséről, javításáról a laktanyán belül kell gondoskodni, kialakított telephelyen. A telephely fedett részének méreteit a benne elhelyezett járművek határozzák meg, valamint a fedett rész mellett egy ugyanakkora területű nyitott terület létesítése is szükséges, ahova tűz esetén a gépjárművekkel ki lehet állni. A gépjármű telephelynek szigorú tűzrendészeti szabályoknak kell megfelelnie.
5. KIKÉPZÉS: Az ehhez szükséges területek teljes mértékben attól függnek, hogy milyen típusú katonákat képeznek ki az adott laktanyákban, de vannak területek, melyeket ettől függetlenül ki kell alakítani az alábbiaknak: akadálypálya, futópálya, sportcsarnok, őrmintakert – footballpálya méretű gyakorló terület-, alakuló tér\alaki pálya – a sorakozók megtartására, valamint ünnepségek lebonyolítására-.
6. HÁLÓKÖRLET: Minden laktanyán szükséges hálókörlet létesítése, mely többszintes és a legénység, valamint a tiszthelyettesek elszállásolására alkalmas. Szintenként kötelező minimum 1 vizesblokk építése, mely a zuhanyzókat és wc-ket foglalja magában. Minden szinten kötelező továbbá egy teakonyha, valamint egy klubhelyiség megléte. A legénységi körletekben 10-6-4 fős szobák vannak, a tiszthelyettesi körletekben 6 illetve 4 fősek. Minden szobának megvan a szobaparancsnoka, aki mindennemű felelősséget vállal a szobában történtekért, ezért az ő feladata a körlettakarítási és egyéb feladatok elvégeztetése. A hálókörlethez kapcsolódnak raktárak, melyekben a szennyes anyagot és az egyéb anyagot külön kell tárolni. Minden szinten kötelező fegyverszoba építése, mely belül rácsos ablakkal és riasztóval ellátott helyiség. A szolgálat teljesítése az alsó szinten, a főbejárattal szemben történik. A szolgálati szobához telefon és fegyverszoba, valamint egy pihenő szoba tartozik. Mindig 2 katona látja el a szolgálatot, váltásban.
Napi foglalkoztatás:
- reggeli torna+laktanyaparancsnok által parancskihírdetés
- reggeli szünet
- délelőtt 3 db 2-2 órás foglalkozás
- ebédszünet
- délután 1 db 2órás foglalkozás
- szabadidő
Feldolgozásra javasolt példák:
Már megszűntek:
volt határőr laktanya-szakonyfalu:
Bem József laktanya:
Petőfi laktanya-Budapest:
19-20. századi laktanyák
Kecskemét Sz. Kir. Város által újonnan építendő lovassági laktanya tervezete
- törzsépület, udvar felőli homlokzat. (karton)
T.: Hauszmann Sándor építész, Budapest, 1885. márc. 15.
(Ez a terv nem valósult meg, nem így épült fel a későbbi Rudolf laktanya.)
BKMÖL. XV.15 40. téka
Kecskeméti lovassági laktanya terve - törzsépület, homlokzat, vázlat
(Ez alapján épült meg a Rudolf laktanya.)
T.: Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek, 1887.
(karton, ceruzarajz)
BKMÖL. XV.15 41. téka
Ha valaki szélesebb körben érdeklődne:
Könyvek: Zrínyi kiadótól
Nemes Árpád
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.